Brumnabás karácsonya

Brumnabás karácsonya

Brumnabás karácsonyaBrumnabás, a kölyökmedve már nagyon unja a téli alvást. Amikor meghallja a száncsengő hangját, nem bír tovább magával, s elindul, hogy végre megtudja, mi is az a Karácsony. Így találkozik barátaival: Konráddal, Pepével és Blankával. Krizantisz király pedig elmondja nekik, ki az a Mikulás, és miért ünnepeljük a Karácsonyt. A „Konrád könyvek” második része mind tartalmában, mind formátumában jól illeszkedik a húsvéti kiadványhoz.

Ezüstszín fonál

Ezüstszín fonál

Ezüstszín fonálAkár gyerek vagy, akár felnőtt, könnyen lehet, hogy te is akartál már „Dúdolgatni halkan / símogatni szépen / ringatózni ölben / nyújtózkodni szélben / kuporogni hóban / melegedni télben / elterülni földön / Isten tenyerében.” Ilyen dúdolgató útra hívunk most ezzel a verseskötettel, melyben a szavak, mondatok ritmusával együtt ringatózhatsz, nyújtózkodhatsz, növekedhetsz te magad is Isten oltalma alatt.
Miklya Zsolt az emberi lét csodáját a gyerekek elementáris örömével éli, és adja tovább. A Kertek ciklusban a teremtett világ ünnepét, a Dúdolóban a játék csodáját és az emberi, családi kapcsolatok melegét, míg a Pásztorének ciklusban Isten szeretetét énekeli meg. Kállai Nagy Krisztina kedves grafikái teszik teljessé a költő által tükrözött világot, vonalaiban, tónusaiban, színeiben, az oldalpárok kompozícióiban többlettartalommal ruházva fel a dúdolgatásra szánt verseket.

Galiger, a kapucsengő

Galiger, a kapucsengő

Galiger, a kapucsengőEredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj! – olvashatjuk a Példabeszédek könyvében és Hommer László Hangyameséjében is. A természet tele van tanításra alkalmas példákkal, és az állatok mindig is vonzották a mesemondókat. Az állatok szemével egy kicsit másképp mutatkozik meg az ember világa, mint amilyennek mi ismerjük. S akkor a tárgyak „szeméről” még nem is beszéltünk.

Hommer László meséi a példázatos történetek módján hívják az olvasót, legyen gyermek vagy felnőtt akár: Gyere a kutyához, a hangyához, a fejszéhez, a fűrészhez, a bothoz, no meg a kis bicskához, és tanulj. Van olyan bölcsesség, amit csak tőlük leshetsz el, ha helyén van a szíved.

A hogyishívják-füzetek harmadik részében Hommer László négy példázatos meséjét olvashatjuk. Az Aranykutya egy fővárosi kóbor eb, akinek szíve vágya, hogy bárcsak aranyból lenne, és csodálnák őt is az emberek. A szegény pásztor nem vágyik többre, mint egy karámra, ami megkönnyítené a munkáját. A hangyaifjak egy korhadó fa odvába vágynak, ami gondtalan életet ígér a téli napokra is. Bebec pedig, a vidéki kóbor kutya csak egy szál kolbászra vágyik, amit szeretne elcsenni a hentesről. De mire vezetnek a kívánságok?

Konrád, a húsvéti nyúl

Konrád, a húsvéti nyúl

Konrád, a húsvéti nyúlKonrád, a húsvéti nyúl megunja a tojásfestést, s barátaival felkerekedik, hogy megtudja, miért is ünnepeljük a Húsvétot. A színes gyermekkönyv mesefiguráival közel áll a gyermekek által megszokott képi világhoz. A rajzfilmek nyelvén szólítja meg a kicsinyeket, kelti fel érdeklődésüket, hogy aztán megszólalhasson az evangélium, mostmár egy igaz történeten keresztül ismerhessék meg Jézus értünk hozott áldozatát, a feltámadás örömhírét. Mindezt Krizantisz király elbeszélésében.

Marci Kandúr hazatér

Marci Kandúr hazatér

Marci kandúr hazatérVerses mesedráma kilenc énekben

Csorbakúton, ebben az alföldi kis faluban él Marci kandúr, egy hegyes bajszú, büszke léptű macskaúrfi, aki vagy ennivalóra vadászik, vagy a napsütésben heverészik. Ám egy napon, miután elcseni a kamrapolcon felejtett véreshurkát, telhetetlen macskagyomra új kalandra csábítja, s találkozik Csicsőrkével, a daloskedvű kismadárral. Mielőtt bekapná, meghallgatja a madár könyörgését, aki békességre, szeretetre hivatkozik. A hitetlenkedő Marci jót nevet ezen, s megígéri Csicsőrkének, hogy szabadon engedi, ha csak egy valakit tud mutatni, aki igazán szeret. Elindulnak hát kereső útjukra, s velük együtt bepillanthatunk a csorbakúti családok életébe, Burúkék, Talyigásék, Mezőfalviék és a többiek csorbán-szerető világába.
De hogyan tér vissza Marci, a „tékozló kandúr” gazdasszonyához? Mi történt, hogy ezentúl nem kismadárra fáj a foga, sőt, megosztja Csicsőrkével az ebédre kapott finom falatokat?
Vizi János színes krétarajzai teszik Marcit vándorútját szemmel is élvezhetővé.

Pityu azt mondja...

Pityu azt mondja…

 Pityu azt mondja...Miklya Zsolt „beszélgetős”, svéd típusú gyermekverseinek főszereplője egy kisgyermek, aki végtelenül kíváncsi a világ dolgaira. A szerző rendkívüli empatiával képes belehelyezkedni a főszereplő világába, s az általa megteremtett szereplő monológja ily módon elevenné, érdekessé, hitelessé válik. A versek felépítésére jellemző, hogy a dolgok között eligazodni kívánó gyerek a környezetében lévő személyek véleményét meghallgatja, párhuzamba állítja, miközben kialakítja a maga felfogását. Töprengései, kérdésfeltevései filozofikusak, gyakran olyan dolgokra keres magyarázatot, amelyre a felnőttek sem tudnak válaszolni. A vers csak néhány mondat, amely tovább íródik a kis lelkekben, fejekben.
Az igazi tudás gyökere a megértés képességében rejlik, és éppen ez az, amit a „Pityu azt mondja…” című verscsokor képvisel. A rövid kis írások sokféle témát érintenek: a csúfolódó osztálytárs, a gazdag szomszéd, a szülői bosszúságok, az iskolában felmerülő problémák, a hit, a szeretet és a tolerancia, türelem, és még számos kérdés, ami egy gyermeket foglalkoztat, itt mind sorra kerül. Közben Isten sem marad ki a képből, aki szeret játszani, szereti a szivárványt, az állatokat, meg az indiánokat is. A megfogalmazás elegáns, érzékeny, humorral átitatott. Akár Damó István grafikái, melyek a versekkel együtt igazi beszélgetőtársakká válhatnak a gyermek és felnőtt olvasó kezében.