Szőlőben - versek

Szőlőben – versek

SzőlőbenGyőri József egész életében Krisztust szolgálta. Tette ezt a szószéken és családjában, környezetében egyaránt. Istentől kapott tálentumait is Isten szolgálatába kívánta állítani, így verseinek java része alkalmi vers, vagy valamely bibliai történet átdolgozása szavalókórusra. A verskönyv kiválóan alkalmas tehát a gyülekezeti munka megsegítésére, ünnepeink, gyülekezeti alkalmaink gazdagítására. De nemcsak gyakorlati, hanem lelki haszna is lehet e kötet forgatásának, hiszen a versekben megjelenik az Istennek szentelt élet sok nehézsége és öröme, végső soron gyümölcse.

„Itt mindig vágni kell…
Már az oltáshoz vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és jó termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.”
Szőlőben (részlet)

Tábori szentfazék

Tábori szentfazék

Tábori szentfazékEgy kezdő táborvezető viszontagságai

Cs. Szabó Sándor ifjúsági kisregénye egy keresztyén gyermektáborba invitál bennünket, amit ifisek vezetnek. Ez már önmagában is elég probléma, játék és humor forrása, s a szerző igyekszik is élni a helyzet adta lehetőséggel: aki kezébe veszi, nehezen tudja letenni a könyvet. Mert a sok kacagás mellett könnyen magára ismer ebben a csetlő-botló, eleven világban.

Ahol nem a megtértek számával lehet mérni az Úr jelenlétét – bár ebben sincs hiány –, hanem a békesség/megbékélés, öröm mértéke szerint, miközben nem áll meg az élet. „Az évek során kialakult szokás szerint a gyülekezeti gyerektábor kora délután kezdődött a parókia előtti téren. Sok szülő érkezett kocsival, s bár soha nem szerveztük meg előre az utazást, valahogy mindig kikerült mindenki a jó harminc kilométer távolságra levő táborhelyre. Mindenesetre a parkoló egy bő órára vidám, zajos forgataggá vált. A gyerekek izgatottan rohangáltak, …az ifisek pedig cuccaikat, saját magukat, na meg a különféle kellékeket próbálták bekönyörögni valamelyik kocsiba. Kovács Kati saját járművel érkezett, egy kétütemű Trabanttal, de még ez a típus is akkora népszerűségnek örvendett, hogy öt jelentkező is akadt a három helyre. – Zajlik az élet – jegyezte meg Tamás bátyó…” (részlet a regényből)

Szeretem őt

Szeretem őt

Szeretem őtEgy férfi és egy nő, valahol az életfelezőn. Krízisben. Van­-e számukra megoldás? Létezik-­e valóban megbocsátás saját maguk és egymás számára? Létezik-­e újrakezdés? Vagy mindez csak tündérmese? – olvassuk a borító hátoldalán egy vörös hajzuhatagban.

Széchey Rita új regényében korántsem mesei nyelven ír egy házasság krízisén keresztül magáról a krízisről, hiszen a történet szereplői szinte valamennyien érintettek benne. Alig találkozunk olyan valakivel, aki ne ismerné a „fájdalom mértékét”, ami megnyitja a zsilipeket Glória és Gabesz között.

Glória szemszögéből, az ő gondolatain keresztül bontakozik ki a történet, de a beszélgetéseken, leveleken keresztül szép lassan belelátunk a történet szálait mozgató többi szereplő életébe is. A szerző nem hagyja ki az olvasót sem: mire észreveszi magát, ő is érintett lesz a krízisben, nem maradhat kívülálló. De talán nem is ezért vette kezébe a könyvet. Hisz már az első sorok után kiderül: a szakítás csak a kezdet. A fordulópont. És minden krízis magában hordozza a negatív és a pozitív kimenet lehetőségét is.

Bárcsak eljutnánk mi is oda, hogy Glóriával együtt kimondjuk: „Azt hiszem, rájöttem, Isten nem attól jó, hogy az élet sima, problémamentes és kiszámítható. Mert az soha nem az. Isten önmagában jó. Attól jó, Aki. És ez hihetetlen biztonságot ad nekem.”

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Dan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a belőle készült film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra, s néhány fiatal beszélgetésébe, vitájába szőve keresi a választ. Történelmi bizonyítékok alapján különbözteti meg a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.
Josh McDowell író és nemzetközileg ismert előadó. A Talbot Teológiai Szemináriumon szerzett diplomát. Szerzőként és társszerzőként több mint száz könyvet jegyez. Legnépszerűbb könyvei közül magyarul is megjelent a Több mint ács; Neked milyen szerelem kell?; Bizonyítékok a keresztyén hit mellett; s a legutóbb megjelent Az apai kapcsolat.