Gyémántszikrák - novellák

Gyémántszikrák – novellák

GyémántszikrákA kristály, a gyémántkristály sötétben hideg, üres, csak akkor világít, ha fény esik rá. Ilyenkor ezer irányba szórja a fényt, s mintha belülről világítana… A kötet novellái ilyen emberekről szólnak. Akik világítanak egy fájdalmasan szegény, elárvult világban, mert fény hullott rájuk. S akik, miután megismerték a magát Szeretetnek nevező Isten Fiát, immár belülről világítanak.

Help me!

Help me!

Help me!Hogyan történhetett meg a ’80-as évek elején az angolul jól tudó, színjeles tanulóval, „gimnáziumunk büszkeségével”, hogy nem vették fel az egyetem filozófia szakára, holott a felvételin is maximálisan teljesített. A politikai mechanizmus, amely miatt az utcára került, ma már történelem. De az utca, ahol elvesztette lába alól a talajt, az önpusztító lelki folyamat, ami lázadásba, züllésbe és a rockzene őrjöngésébe hajtotta, nem sokat változott. Hány meg hány Simonnak törik ketté ma is, még fiatalon az élete, mert a körülmények, a külső és belső feltételek nem eléggé kedvezőek az emberi létezéshez?
De mi köze mindennek az ókori Gadarához, a virágzó hellén-görög városhoz, ahol s Genezáreti-tó partjáról hazatérőben Dimitrosz és Sára találkoznak, s úgy tűnik, egy életre egymásra találnak? Ahol Jézus, a rabbi meggyógyít egy tisztátalan lélektől megszállott embert, pusztulásba engedve ezzel egy egész disznónyájat. Ez nem csupán történelem?
Nem – válaszol az írónő határozottan. A két párhuzamos sors az elesett/elbukott ember Istenre utaltságát mutatja fel drámai erővel és mély empátiával, emberközelbe hozza a szenvedőt.

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!– Balázs, ébredj! – valaki eszeveszetten rázott. – Balá-á-ázs!! Próbáltam nem tudomást venni az egészről, de az illető már annyira rázogatott, hogy attól féltem, menten agyrázkódást kapok. Kénytelen voltam felébredni. Vanda állt az ágyam mellett.
– Mi van? – Gyere le, beszél a csapod. Adás van!! – Nem érdekel! Különben is: a mosdóm beszél, nem a csapom – morogtam álmosan, és a másik oldalamra fordultam. (Részlet a regényből)

Balázs, vagyis hát Kapossy testvér, a középkorú történelemtanár, kétgyermekes családapa, aktív gyülekezeti tag persze nem ússza meg ilyen olcsón. Nemcsak az ágyból kell kiszállnia, hogy meghallgassa az adást, hanem az ünnep- és hétköznapok rutinjából is, amikor észrevétlenül egyre átláthatatlanabb fal épül köré még a családján belül is. Hát még az utcájában – a Sövény utcában –, ahol mindenki jól ápolt sövénykerítésekkel határolja el életterét és magát a szomszédjaitól.
Balázs tehát – ha akarja, ha nem – kiszáll a rutinpályáról, aminek eredménye sok-sok meglepő találkozás: Ödön bácsival, a feleségétől rettegő öregemberrel, Lubánszky nénivel, akinek a szívében nem csak imádott macskái férnek el, Vandával, a hóesésből váratlanul betoppanó ifjú unokahúgával, vagy a lakóotthon sérült fiataljaival, akik szeretetéhsége, ragaszkodása elől nem húzódhat sövény mögé az ember. Úgyis átlátnak rajta. A lakósok ilyenek.

Smelka Sándor is lát és megláttat: írói talentumával olyan groteszk regényhelyzetet teremt, ami egyszerre a magunkra ismerés és humor forrása, de még éles helyzeteiben sem bántó, hanem tisztázó, gyógyító inkább. Hogy mi is ez a helyzet – beszélő csap/mosdó –, arról most nem árulok el többet, mint hogy ennél találóbb gyógyforrást rutinos és komfortos keresztény magatartásformáink számára ki sem találhatott volna. S amíg belefeledkezünk egy család, utca, (neo)protestáns gyülekezet karácsonytól újévig tartó bohókás átváltozás-történetébe, minket is kimozdít a sövényeink mögül, mások elfogadása felé.

Lét-Ige - versek

Lét-Ige – versek

Lét-Ige„Az emberi lélek honvágya az Örök Haza után – a legtömörebben így jellemezhetnénk Miklya Zsolt költői világát. A Lét-Ige verseinek írója érezhetően megszenvedett tartalomért, formáért egyaránt. De ez a szenvedés itt nem önmagába zárkózó individuális lírát teremtett, ahogy az a modernségben oly gyakran megesik, hanem missziói lelkületű vallásos költészetet. Miklya Zsolt minden szót úgy ír le, hogy tudja, a legutolsó kiejtett hangért is a Teremtőnek tartozik elszámolással. Innen írásainak szokatlan komolysága, etikai mélysége, bibliás patinája” – írja Győri L. János a kötet bevezető soraiban.
Aki kezébe veszi az igényes kivitelű könyvet, elgondolkodhat a borító és életünk törésvonalainak különös rajzolatain.

„És élek.
Határvonalak,
tördelések,
kimért sorok
és hasábok között,
a határtalan békességben.”
Szerkesztői üzenet (részlet)

Mákos bejgli mustárral - mobil füzetek 2.

Mákos bejgli mustárral – mobil füzetek 2.

Mákos bejgli mustárralMit jelent két pézsé meg egy almacsutka a csinos Laura számára egy egyházi gimiben; s hogy lesz a mustárral összekent mákosbejgli a világ legkirályabb bejglije Cé (Cecília) számára? Bizony, e jelentéktelennek tűnő dolgok szerelem, barátság, hit dimenzióiba vezetnek minket a jó szemű/tollú doktornő/írónő jóvoltából e két kamasznovellában.

Mobil füzetek sorozat:

Olyan történeteket kívánunk közreadni, amelyek a mai tizenévesek problémáira keresik a bibliai választ, a fiatalok érzés- és gondolatvilágából indulnak ki, saját nyelvükön szólítják meg őket, hogy ne csak kívülről, hanem belülről, lélekben is „mobilak” lehessenek.

Mobil - mobil füzetek 1.

Mobil – mobil füzetek 1.

MobilCsak egy kis füzet, borítóján egy mobiltelefonnal, az embernek kedve lenne azonnal kézbe venni. A füzetben azonban nem használati utasítás, csak egy kis novella található, ami arról szól, hogyan lehetünk belsőleg, lélekben is mobillá. Mert Feri, a történet kiskamasz hőse időben kapcsol, miközben a mindig rosszkor megszólaló mobiltelefon is a helyére kerül.

Mobil füzetek sorozat:

Olyan történeteket kívánunk közreadni, amelyek a mai tizenévesek problémáira keresik a bibliai választ, a fiatalok érzés- és gondolatvilágából indulnak ki, saját nyelvükön szólítják meg őket. A sorozat első részét 12 éven felülieknek ajánljuk.

PRÓN

PRÓN

PRÓNA programozott klóntermék

„– Keresztyén prón??? – nyögte még egyszer Lez.
– Igazi áldás, nem? – merengett az elnök. – Oda megy, ahova küldjük. S profi: a lelkészképző teljes anyaga ott van a fejében, és nem úgy, mint a magukéban, hogy szigorlat után egyből elfelejtik, hanem mindenre emlékszik. És úgy viselkedik, ahogy viselkednie kell. Keresztyén módra. Még ha akarná, se tudná megszegni a Tízparancsolatot, hiszen arra van beprogramozva, hogy megtartsa. Ideális lelkész. Akire mindig is vártunk.”

A történetet olvasva mi is elmerenghetünk, milyen is az ideális lelkész, az ideális keresztyén, az ideális ember. S ahogy egyre inkább belelátunk a Jupiterrendszeri Uniált Protestáns Egyházak hétköznapjaiba, időnként felszisszenünk, máskor meg felnevetünk, de annyi biztos, hogy egyre kevésbé tudjuk letenni a könyvet. A történet főhőse Lez atya, a sikeres lelkipásztor, akinek a prón gyakorlati képzését kellene befejeznie, ám valójában ő kap leckét gyakorlati keresztyénségből. Miután megjárja a „poklot” – a kulturált Europa holdról a peremterületnek számító Io hold bányászvidékére kerül –, komfortos hitének felszínességével is szembesülni kénytelen. Olvasás közben pedig rájöhetünk, hogy már nem is a Jupiterrendszerben, hanem a Földön járunk, s nem a távoli jövőben, hanem napjainkban.

Segíthetek, doktornő?

Segíthetek, doktornő?

Segíthetek doktornő?Vajon miről ábrándozik Olívia, a csinos és lelkiismeretes doktornő egyetlen leánykája egy McDonald’s-ban? Mi hiányozhat neki, amikor szülei mindent biztosítanak a fejlődéséhez? És mi hiányozhat Anyának, ennek a fegyelmezett, finom modorhoz szokott úri hölgynek, vagy Apának, a tehetséges olajipari mérnöknek? Hisz látszólag mindenük megvan, pénz, jólét, kényelem, szakmai siker. Széchey Rita orvosi-írói diagnózisa halálos hiánybetegségünkről szól ebben a családregényben, s hozzá az egyetlen célravezető gyógymódról, ami vagy inkább Aki segít.

Srácok a garázs tetején

Srácok a garázs tetején

Srácok a garázs tetejénA régi grund, amiért még meghalni is érdemes volt, ma már nem létezik. Helyébe lakótelepek nőttek, a Bokák, Nemecsekek unokái, dédunokái ma már paneltömbök között élnek. Keresik a talpalatnyi helyet, ha kell, a garázs tetején, ahol biztosan megvethetnék a lábukat.
Vajon mi lesz velük? Mivé váltak és válnak azok az emberi értékek, amelyek még a Pál utcaiakat jellemezték? Van-e kiút, létezik-e elfogadható életlehetőség az utódok számára? Ki tudnak-e találni panelvilágunk útvesztőiből, hogy végre otthonra leljenek?
Gyerekekről szól ez a kisregény, de nem elsősorban gyerekeknek. A lakótelepen felnövekvő kiskamaszok problémáit tárja elénk nagy empátiával és felelősségérzettel. Ezért azokat a fiatalokat és felnőtteket kívánja megszólítani, akik felelősek a srácokért, a paneltömbök között.

Szőlőben - versek

Szőlőben – versek

SzőlőbenGyőri József egész életében Krisztust szolgálta. Tette ezt a szószéken és családjában, környezetében egyaránt. Istentől kapott tálentumait is Isten szolgálatába kívánta állítani, így verseinek java része alkalmi vers, vagy valamely bibliai történet átdolgozása szavalókórusra. A verskönyv kiválóan alkalmas tehát a gyülekezeti munka megsegítésére, ünnepeink, gyülekezeti alkalmaink gazdagítására. De nemcsak gyakorlati, hanem lelki haszna is lehet e kötet forgatásának, hiszen a versekben megjelenik az Istennek szentelt élet sok nehézsége és öröme, végső soron gyümölcse.

„Itt mindig vágni kell…
Már az oltáshoz vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és jó termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.”
Szőlőben (részlet)