SZÍNE-VISSZÁJA

SZÍNE-VISSZÁJA

SZÍNE-VISSZÁJA

„Egyszer azt mondta nekem, amikor egy szőttest készítettem, hogy ugye, milyen kusza a minta a hátulján, mennyire rendezetlennek tűnik, de a színéről nézve gyönyörű, és látszik a rend. Azt mondta, ilyen az élet. Aki szövi, ért hozzá…”

A kötetben nagyböjt minden napjára találunk egy-egy önvizsgálatra és empátiára késztető novellát, hol sírósat, hol nevetőset, de mindenféleképpen elgondolkodtatót.

A Színe-visszája böjti morzsaszedegetésében megszólal az adventi Szívöltöztetésből ismert Réka és Anya, Papa és Dédike, folytatva a nemzedékek közötti párbeszédet a „böjtösebb” témákban is. Megjelenik még sok szereplő és nézőpont a jelenből és a múltból magunkra, egymásra és Istenre figyelő szándékkal. A kötet önvizsgálatra és empátiára késztető írásai mindennapi olvasmányunkká válhatnak akár nagyböjt idején, akár más, elmélyülésre szolgáló, lelki csendességet kívánó időszakban. Amikor szeretnénk megérteni, hogy életünk kusza „hátoldalának” mi lehet a mintázata Isten színe előtt.

A kötet Bódi Kati művészi grafikáival, keménykötésben került kiadásra.

A Színe-visszája Ódor Fanna második kötete a Parakletos Könyvesház kiadásában.

 

Szívöltöztetés - Adventi visszaszámláló

Szívöltöztetés – Adventi visszaszámláló

Szívöltöztetés - Adventi visszaszámlálóadventi visszaszámláló

Bódi Kati illusztrációival

Ódor Fanna Szívöltöztetés című adventi visszaszámlálójában napról napra és történetről történetre haladunk a karácsony felé, amit gyerekek és felnőttek is úgy várnak. Írásaiban egyetemes családkép bontakozik ki, amiben a nemzedékek nemcsak követik egymást, hanem létük egymásba fonódva alkotja a folyamatot, amit Életnek nevez a Fennvaló. Megszólal Réka és Anya, Papa és Mama és Dédike. De nem maradnak el a szomszédok, barátok, ismerősök sem a faluközösségből: a szerző gyógyító szeretettel fordul karcolatnyi novelláiban mindennapi hősei felé. A 24+2 történet mozaikosan szerkesztve halad végig az advent napjain és túl azokon, naponta fókuszt váltva.

A történetek között meg-megállhatunk Bódi Kati illusztrációi előtt, és eltűnődhetünk, gyönyörködhetünk a szemünk által is, új fókuszt kapva a dicsérethez, meditációhoz. És igen, a csendhez is, ami minden megállás után keletkezik. Így lesz a szívöltöztetés advent idején csendbe öltözés egyben.

Mindennapi olvasmány szülőknek, nagyszülőknek, unokáknak, családi adventi napokra, karácsonyig és azon is túl…Szívöltöztetés - Adventi visszaszámláló

Az Óperenciás tengeren is túl

„Nem is gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt (szűken vett hat nap, bővebben egy év, talán három év vagy akár a negyven-egynéhány év alatt) egyszer csak ilyen sok mindenen kell gondolkoznom… Biztos az a baj, hogy sokáig csak átlagosan telt az idő, és amikor felborult a világ (Rob és Nikola és Sonny…), akkor muszáj volt a borulásban minden szeletét és rétegét átgondolni az életemnek. Még ha ugyanoda lyukadok is ki…”

Julie elég borulós alkat. Időnként felborul vele minden, és ilyenkor szó szerint országot-világot vált. Első férje hűtlensége és tragikus halála miatt hat gyerekkel költözik Horvátországba, álmai öblébe, hogy új életet kezdjen. A családi hotel a mindennapok gondűző ritmusával gyógyítgatja a sebeket. Ám a gyógyulást egy újabb borulás jelenti: Nikola, a szőke kroát férfi, aki mellett Julie nem tud a biztonsági sávban maradni. A szerelem mindent átformál, leginkább az asszony énképét. És persze jön a gyerek, aki mindent tovább borít: Julie és Nikola összeházasodnak.

Erről szól Nagy Izabella első regénye, A menny innenső oldalán, aminek folytatását veheti most kezébe az olvasó. Julie világa persze újra borul. Mert ugyan megszületik Jasna, de aztán elmegy a nagyfiú, Sonny. És az elengedés drámája közel sem egyszerűbb, mint bármelyik addigi borulás. Még jó, hogy az út most a régi haza felé vezet, egy zalai zsákfaluba, Julia gyermekkora felé. Itt lehet aztán gondolkodni igazán, főleg, ha a vendéglátók is segítenek.

Mondj igent a Jóra

Mondj igent a JÓRA

Mondj igent a JóraMi kell az életre szóló, helyes morális döntésekhez?
Eszköztár mai fiatalok neveléséhez

Korunk uralkodó nézete szerint a jó és vele az erkölcsi döntés mindig a helyzettől függ. Azon belül is attól, hogy mi az értékes nekem, tehát a jó a személyes viszonytól és döntéstől függ. Ezzel száll szembe a szerző, tételét arra a bibliai igazságra alapozva, hogy az ember nem döntheti el, mi a jó és mi a rossz, mert az egyedül Isten hatáskörébe tartozik. Ő megengedi nekünk a választás lehetőségét a különböző élethelyzetekben, de ez nem változtat a jó vagy rossz alapértékén, amit aztán a helyzetre kell alkalmazni. Erre alapozza stratégiai tanácsait, amikor a pornográfia iránti érdeklődés kerül előtérbe. Egy család életpéldáján mutatja be, hogy a tinédzser fiú internetes kalandozásait lefülelő szülők mit tesznek, és mit tehetnek azért, hogy fiukat annak a jónak a felismerésére vezessék, ami számukra természetes, ragaszkodni hozzá mégsem egyszerű. Apa-anya-fiú kapcsolatrendszerét nem idealizálja a szerző, mindhárom fél hibáit, botlásait és erényeit, lehetőségeit is megmutatja ahhoz, hogy az olvasó ne csupán viselkedési sémákat és elvárásokat kapjon. Teszi mindezt a kegyelem jegyében, felvázolva egy „kegyelemteli nevelési stílus” modelljét, ami túllép mind az autokrata, mind a ráhagyó szülői-nevelői attitűdön.
Josh McDowell Biblián alapuló elvei és gyakorlati meglátásai valós élettapasztalaton alapulnak, ez teszi azokat igazán érvényessé. Új könyve minden szülő és nevelő hasznos útmutatója lehet, ha elfogadja és alkalmazni tudja szemléletmódját, alapértékeit.
A könyv mellékletként tartalmazza a Barna Group és a Josh McDowell Ministry közös felmérését: A pornó mint jelenség – A pornográfia hatása életünkre a digitális korban.

Pillangószárnyú tigris

Pillangószárnyú tigris

Pillangószárnyú tigrisnovellák

A Pillangószárnyú tigris messzire repít, a jolennehák világába, ahol a képzelet és valóság találkozik, és ahol kiderül, ikertestvérek ők, nincs is köztük olyan nagy különbség. Mert ami a papíron él, az már a képzeletünkben élő és a sorsunkat alakító valóság, mint az égő szemű Örkény István hagymakupolás egypercesében. Széchey Rita ismerős hangon szólal meg új novelláskötetében, mégis, a személyes életsorsból táplálkozó élettöredékek újra és újra meglepik az olvasót ezzel a nyílt, égő szemű tekintettel. A Pillangószárnyú tigris azt a novellavilágot írja tovább, amit Gyémántszikrák című kötetében megismertünk és megszerettünk. Amit az író tolla és az életsors együtt alakít.

A szemorvos-író az Irodalmi Rádió pályázatán novelláival kiérdemelte Az év orvos írója 2015. címet. Több felnőtt és gyerekkötete jelent meg a Parakletos Könyvesház kiadásában, többek között: Segíthetek, doktornő?, Gyémántszikrák, Boldog karácsonyt, Rózmari!, Szeretem őt, A csodakert.

A menny innenső oldalán

A menny innenső oldalán

a menny innenső oldalán

„Van az úgy, hogy minden összezavarodik, szinte egyszerre: mintha kihúznák az ember lába alól a talajt. Sokat gondolkoztam, mi késztethet egy embert arra, hogy otthagyja az otthonát, az országát, a gyökereit? S ha egy középkorú nőről van szó hat gyerekkel, egy halott férjjel, és egy szökős kutyával?”
A hat gyereket nevelő Julie – Júlia – Horvátországban köt ki, egy csendes tengerparti öbölben, ami attól fogva, hogy odaköltöznek, már nem is olyan csendes. Ám a kissé „szeleburdi család” igazi kavalkádja akkor kezdődik, amikor az asszony lecsokifagyizza fehér blúzát egy horvát fiatalember mosolyától. A biztosnak tűnő menekülési kísérlet így kizökken a kerékvágásból. S hogy hogyan talál újra biztos nyomra, az nemcsak a nő és a férfi bonyolódó kapcsolatán, hanem egy egész kapcsolathálón és Isten feltétel nélküli szeretetén múlik.
Nagy Izabella első regénye nemcsak írói tehetségről, hanem a kapcsolatok ábrázolásának derűs és empatikus készségéről is árulkodik. Így az olvasó könnyen belefeledkezik a történetbe, ami igazából bárhol megtörténhet, csak legyen hozzá egy napos tengerpart. Mert „minden országnak kellene napos tengerpartjának lennie”. Vagy legalább a tenger emlékének, a tenger vonzásának, az Isten felé való tengernyi vágynak.

Szeretem őt

Szeretem őt

Szeretem őt

Egy férfi és egy nő, valahol az életfelezőn. Krízisben. Van­-e számukra megoldás? Létezik-­e valóban megbocsátás saját maguk és egymás számára? Létezik-­e újrakezdés? Vagy mindez csak tündérmese? – olvassuk a borító hátoldalán egy vörös hajzuhatagban.

Széchey Rita új regényében korántsem mesei nyelven ír egy házasság krízisén keresztül magáról a krízisről, hiszen a történet szereplői szinte valamennyien érintettek benne. Alig találkozunk olyan valakivel, aki ne ismerné a „fájdalom mértékét”, ami megnyitja a zsilipeket Glória és Gabesz között.

Glória szemszögéből, az ő gondolatain keresztül bontakozik ki a történet, de a beszélgetéseken, leveleken keresztül szép lassan belelátunk a történet szálait mozgató többi szereplő életébe is. A szerző nem hagyja ki az olvasót sem: mire észreveszi magát, ő is érintett lesz a krízisben, nem maradhat kívülálló. De talán nem is ezért vette kezébe a könyvet. Hisz már az első sorok után kiderül: a szakítás csak a kezdet. A fordulópont. És minden krízis magában hordozza a negatív és a pozitív kimenet lehetőségét is.

Bárcsak eljutnánk mi is oda, hogy Glóriával együtt kimondjuk: „Azt hiszem, rájöttem, Isten nem attól jó, hogy az élet sima, problémamentes és kiszámítható. Mert az soha nem az. Isten önmagában jó. Attól jó, Aki. És ez hihetetlen biztonságot ad nekem.”

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!

– Balázs, ébredj! – valaki eszeveszetten rázott. – Balá-á-ázs!! Próbáltam nem tudomást venni az egészről, de az illető már annyira rázogatott, hogy attól féltem, menten agyrázkódást kapok. Kénytelen voltam felébredni. Vanda állt az ágyam mellett.
– Mi van? – Gyere le, beszél a csapod. Adás van!! – Nem érdekel! Különben is: a mosdóm beszél, nem a csapom – morogtam álmosan, és a másik oldalamra fordultam. (Részlet a regényből)

Balázs, vagyis hát Kapossy testvér, a középkorú történelemtanár, kétgyermekes családapa, aktív gyülekezeti tag persze nem ússza meg ilyen olcsón. Nemcsak az ágyból kell kiszállnia, hogy meghallgassa az adást, hanem az ünnep- és hétköznapok rutinjából is, amikor észrevétlenül egyre átláthatatlanabb fal épül köré még a családján belül is. Hát még az utcájában – a Sövény utcában –, ahol mindenki jól ápolt sövénykerítésekkel határolja el életterét és magát a szomszédjaitól.
Balázs tehát – ha akarja, ha nem – kiszáll a rutinpályáról, aminek eredménye sok-sok meglepő találkozás: Ödön bácsival, a feleségétől rettegő öregemberrel, Lubánszky nénivel, akinek a szívében nem csak imádott macskái férnek el, Vandával, a hóesésből váratlanul betoppanó ifjú unokahúgával, vagy a lakóotthon sérült fiataljaival, akik szeretetéhsége, ragaszkodása elől nem húzódhat sövény mögé az ember. Úgyis átlátnak rajta. A lakósok ilyenek.

Smelka Sándor is lát és megláttat: írói talentumával olyan groteszk regényhelyzetet teremt, ami egyszerre a magunkra ismerés és humor forrása, de még éles helyzeteiben sem bántó, hanem tisztázó, gyógyító inkább. Hogy mi is ez a helyzet – beszélő csap/mosdó –, arról most nem árulok el többet, mint hogy ennél találóbb gyógyforrást rutinos és komfortos keresztény magatartásformáink számára ki sem találhatott volna. S amíg belefeledkezünk egy család, utca, (neo)protestáns gyülekezet karácsonytól újévig tartó bohókás átváltozás-történetébe, minket is kimozdít a sövényeink mögül, mások elfogadása felé.

Fogás a neten - mobil füzetek 5.

Fogás a neten – mobil füzetek 5.

Fogás a neten

Mit tesz apa, mikor számítógépükön a világháló szexalbumaiból talál képeket, méghozzá jó sokat? Előveszi „kalózkodó” kamasz fiát, Balit, de valahogy neki se esik jól a büntetés. Érzi, a köztük levő bizalomkapcsolatot kell(ene) megújítania. De hogyan? Nincs rá recept. Minden apa és fia között máson múlik, másként dől el a dolog. Szőczi János érzékeny derűvel ír le egy ilyen megújulást. A mobil-sorozat új füzetét ezért most fiúknak és apáiknak ajánljuk.

Mobil füzetek sorozat:

Olyan történeteket kívánunk közreadni, amelyek a mai tizenévesek problémáira keresik a bibliai választ, a fiatalok érzés- és gondolatvilágából indulnak ki, saját nyelvükön szólítják meg őket, hogy ne csak kívülről, hanem belülről, lélekben is „mobilak” lehessenek.

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kódDan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a belőle készült film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra, s néhány fiatal beszélgetésébe, vitájába szőve keresi a választ. Történelmi bizonyítékok alapján különbözteti meg a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.
Josh McDowell író és nemzetközileg ismert előadó. A Talbot Teológiai Szemináriumon szerzett diplomát. Szerzőként és társszerzőként több mint száz könyvet jegyez. Legnépszerűbb könyvei közül magyarul is megjelent a Több mint ács; Neked milyen szerelem kell?; Bizonyítékok a keresztyén hit mellett; s a legutóbb megjelent Az apai kapcsolat.