Pillangószárnyú tigris

Pillangószárnyú tigris

Pillangószárnyú tigrisnovellák

A Pillangószárnyú tigris messzire repít, a jolennehák világába, ahol a képzelet és valóság találkozik, és ahol kiderül, ikertestvérek ők, nincs is köztük olyan nagy különbség. Mert ami a papíron él, az már a képzeletünkben élő és a sorsunkat alakító valóság, mint az égő szemű Örkény István hagymakupolás egypercesében. Széchey Rita ismerős hangon szólal meg új novelláskötetében, mégis, a személyes életsorsból táplálkozó élettöredékek újra és újra meglepik az olvasót ezzel a nyílt, égő szemű tekintettel. A Pillangószárnyú tigris azt a novellavilágot írja tovább, amit Gyémántszikrák című kötetében megismertünk és megszerettünk. Amit az író tolla és az életsors együtt alakít.

A szemorvos-író az Irodalmi Rádió pályázatán novelláival kiérdemelte Az év orvos írója 2015. címet. Több felnőtt és gyerekkötete jelent meg a Parakletos Könyvesház kiadásában, többek között: Segíthetek, doktornő?, Gyémántszikrák, Boldog karácsonyt, Rózmari!, Szeretem őt, A csodakert.

A menny innenső oldalán

A menny innenső oldalán

a menny innenső oldalán

„Van az úgy, hogy minden összezavarodik, szinte egyszerre: mintha kihúznák az ember lába alól a talajt. Sokat gondolkoztam, mi késztethet egy embert arra, hogy otthagyja az otthonát, az országát, a gyökereit? S ha egy középkorú nőről van szó hat gyerekkel, egy halott férjjel, és egy szökős kutyával?”
A hat gyereket nevelő Julie – Júlia – Horvátországban köt ki, egy csendes tengerparti öbölben, ami attól fogva, hogy odaköltöznek, már nem is olyan csendes. Ám a kissé „szeleburdi család” igazi kavalkádja akkor kezdődik, amikor az asszony lecsokifagyizza fehér blúzát egy horvát fiatalember mosolyától. A biztosnak tűnő menekülési kísérlet így kizökken a kerékvágásból. S hogy hogyan talál újra biztos nyomra, az nemcsak a nő és a férfi bonyolódó kapcsolatán, hanem egy egész kapcsolathálón és Isten feltétel nélküli szeretetén múlik.
Nagy Izabella első regénye nemcsak írói tehetségről, hanem a kapcsolatok ábrázolásának derűs és empatikus készségéről is árulkodik. Így az olvasó könnyen belefeledkezik a történetbe, ami igazából bárhol megtörténhet, csak legyen hozzá egy napos tengerpart. Mert „minden országnak kellene napos tengerpartjának lennie”. Vagy legalább a tenger emlékének, a tenger vonzásának, az Isten felé való tengernyi vágynak.

Szeretem őt

Szeretem őt

Szeretem őt

Egy férfi és egy nő, valahol az életfelezőn. Krízisben. Van­-e számukra megoldás? Létezik-­e valóban megbocsátás saját maguk és egymás számára? Létezik-­e újrakezdés? Vagy mindez csak tündérmese? – olvassuk a borító hátoldalán egy vörös hajzuhatagban.

Széchey Rita új regényében korántsem mesei nyelven ír egy házasság krízisén keresztül magáról a krízisről, hiszen a történet szereplői szinte valamennyien érintettek benne. Alig találkozunk olyan valakivel, aki ne ismerné a „fájdalom mértékét”, ami megnyitja a zsilipeket Glória és Gabesz között.

Glória szemszögéből, az ő gondolatain keresztül bontakozik ki a történet, de a beszélgetéseken, leveleken keresztül szép lassan belelátunk a történet szálait mozgató többi szereplő életébe is. A szerző nem hagyja ki az olvasót sem: mire észreveszi magát, ő is érintett lesz a krízisben, nem maradhat kívülálló. De talán nem is ezért vette kezébe a könyvet. Hisz már az első sorok után kiderül: a szakítás csak a kezdet. A fordulópont. És minden krízis magában hordozza a negatív és a pozitív kimenet lehetőségét is.

Bárcsak eljutnánk mi is oda, hogy Glóriával együtt kimondjuk: „Azt hiszem, rájöttem, Isten nem attól jó, hogy az élet sima, problémamentes és kiszámítható. Mert az soha nem az. Isten önmagában jó. Attól jó, Aki. És ez hihetetlen biztonságot ad nekem.”

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!

Istenem, mi ez a lárma?!

– Balázs, ébredj! – valaki eszeveszetten rázott. – Balá-á-ázs!! Próbáltam nem tudomást venni az egészről, de az illető már annyira rázogatott, hogy attól féltem, menten agyrázkódást kapok. Kénytelen voltam felébredni. Vanda állt az ágyam mellett.
– Mi van? – Gyere le, beszél a csapod. Adás van!! – Nem érdekel! Különben is: a mosdóm beszél, nem a csapom – morogtam álmosan, és a másik oldalamra fordultam. (Részlet a regényből)

Balázs, vagyis hát Kapossy testvér, a középkorú történelemtanár, kétgyermekes családapa, aktív gyülekezeti tag persze nem ússza meg ilyen olcsón. Nemcsak az ágyból kell kiszállnia, hogy meghallgassa az adást, hanem az ünnep- és hétköznapok rutinjából is, amikor észrevétlenül egyre átláthatatlanabb fal épül köré még a családján belül is. Hát még az utcájában – a Sövény utcában –, ahol mindenki jól ápolt sövénykerítésekkel határolja el életterét és magát a szomszédjaitól.
Balázs tehát – ha akarja, ha nem – kiszáll a rutinpályáról, aminek eredménye sok-sok meglepő találkozás: Ödön bácsival, a feleségétől rettegő öregemberrel, Lubánszky nénivel, akinek a szívében nem csak imádott macskái férnek el, Vandával, a hóesésből váratlanul betoppanó ifjú unokahúgával, vagy a lakóotthon sérült fiataljaival, akik szeretetéhsége, ragaszkodása elől nem húzódhat sövény mögé az ember. Úgyis átlátnak rajta. A lakósok ilyenek.

Smelka Sándor is lát és megláttat: írói talentumával olyan groteszk regényhelyzetet teremt, ami egyszerre a magunkra ismerés és humor forrása, de még éles helyzeteiben sem bántó, hanem tisztázó, gyógyító inkább. Hogy mi is ez a helyzet – beszélő csap/mosdó –, arról most nem árulok el többet, mint hogy ennél találóbb gyógyforrást rutinos és komfortos keresztény magatartásformáink számára ki sem találhatott volna. S amíg belefeledkezünk egy család, utca, (neo)protestáns gyülekezet karácsonytól újévig tartó bohókás átváltozás-történetébe, minket is kimozdít a sövényeink mögül, mások elfogadása felé.

Fogás a neten - mobil füzetek 5.

Fogás a neten – mobil füzetek 5.

Fogás a neten

Mit tesz apa, mikor számítógépükön a világháló szexalbumaiból talál képeket, méghozzá jó sokat? Előveszi „kalózkodó” kamasz fiát, Balit, de valahogy neki se esik jól a büntetés. Érzi, a köztük levő bizalomkapcsolatot kell(ene) megújítania. De hogyan? Nincs rá recept. Minden apa és fia között máson múlik, másként dől el a dolog. Szőczi János érzékeny derűvel ír le egy ilyen megújulást. A mobil-sorozat új füzetét ezért most fiúknak és apáiknak ajánljuk.

Mobil füzetek sorozat:

Olyan történeteket kívánunk közreadni, amelyek a mai tizenévesek problémáira keresik a bibliai választ, a fiatalok érzés- és gondolatvilágából indulnak ki, saját nyelvükön szólítják meg őket, hogy ne csak kívülről, hanem belülről, lélekben is „mobilak” lehessenek.

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Dan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a belőle készült film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra, s néhány fiatal beszélgetésébe, vitájába szőve keresi a választ. Történelmi bizonyítékok alapján különbözteti meg a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.
Josh McDowell író és nemzetközileg ismert előadó. A Talbot Teológiai Szemináriumon szerzett diplomát. Szerzőként és társszerzőként több mint száz könyvet jegyez. Legnépszerűbb könyvei közül magyarul is megjelent a Több mint ács; Neked milyen szerelem kell?; Bizonyítékok a keresztyén hit mellett; s a legutóbb megjelent Az apai kapcsolat.

Tábori szentfazék

Tábori szentfazék

Tábori szentfazékEgy kezdő táborvezető viszontagságai

Cs. Szabó Sándor ifjúsági kisregénye egy keresztyén gyermektáborba invitál bennünket, amit ifisek vezetnek. Ez már önmagában is elég probléma, játék és humor forrása, s a szerző igyekszik is élni a helyzet adta lehetőséggel: aki kezébe veszi, nehezen tudja letenni a könyvet. Mert a sok kacagás mellett könnyen magára ismer ebben a csetlő-botló, eleven világban.

Ahol nem a megtértek számával lehet mérni az Úr jelenlétét – bár ebben sincs hiány –, hanem a békesség/megbékélés, öröm mértéke szerint, miközben nem áll meg az élet. „Az évek során kialakult szokás szerint a gyülekezeti gyerektábor kora délután kezdődött a parókia előtti téren. Sok szülő érkezett kocsival, s bár soha nem szerveztük meg előre az utazást, valahogy mindig kikerült mindenki a jó harminc kilométer távolságra levő táborhelyre. Mindenesetre a parkoló egy bő órára vidám, zajos forgataggá vált. A gyerekek izgatottan rohangáltak, …az ifisek pedig cuccaikat, saját magukat, na meg a különféle kellékeket próbálták bekönyörögni valamelyik kocsiba. Kovács Kati saját járművel érkezett, egy kétütemű Trabanttal, de még ez a típus is akkora népszerűségnek örvendett, hogy öt jelentkező is akadt a három helyre. – Zajlik az élet – jegyezte meg Tamás bátyó…” (részlet a regényből)

Egy marék zizi

Egy marék zizi

Egy marék zizi

Egy kis családregényt vagy családi kisregényt vehet kezébe az olvasó, ami egy kitárt marokban elfér, akár az a maréknyi zizi, melyet egy zizzent nap éjszakáján szór Isten tenyerébe különös imádságként Nóri, a történet főhőse. Nóri egyébként cseppet sem hősi alkat, családja és munkája között őrlődik, mint minden asszony, de ő megpróbálja mindezt szolgálatból, Istentől kapott feladatként. Csak persze nem mindig sikerül, mindig közbejön valami, egy pisis pelenka, egy ékszerteknőc, vagy egy új pihentetőprogram a számítógépen, és különben is, szegény asszonyt még a Tomi Sztár is húzza.
No meg a gyerekek, Hercegnő, akin kiütött a kamaszkor, Zsezse, akinek úgy fáj, hogy el se tudja mondani, Macó, aki már inkább hősi alkat, egyelőre Akhilleuszként, Kicsigyöngy nemkevésbé, aki életét kockáztatja a hernyó-királykisasszonyokért, hogy Koppányról, a bölővezérről ne is beszéljünk. Balázs, a férj, szintén megsokszorozódott szerepeivel küzd, mint kiadványszerkesztő, feltéve, ha helyén van a szellemi tér. A teret persze nemcsak a Szentháromság, hanem a családtagokon túl munkatársak, barátok és felebarátok alkotják, mikor milyen előjellel, de mindig egy-egy szemmel gyarapítva azt a bizonyos marék zizit, a szerző nem titkoltan saját életéből merített kiscsaládregényét.

„– És mondd csak, hogy csinálod?
Néztem a fiatalasszonyt, és válasz helyett tanácstalanul ingattam a fejem.
Hányan hányféleképpen tették már fel nekem ezt a kérdést, és soha nem tudtam válaszolni igazán.
Egy alkotó férj, öt gyerek, háztartás, meg a könyves mellett még írni is… – nem tudom, tényleg nem tudom, hogyan csinálom.
Valahogy úgy folyik nálunk is az élet, mint Niklayéknál.”
Miklya Luzsányi Mónika

PRÓN

PRÓN

PRÓNA programozott klóntermék

„– Keresztyén prón??? – nyögte még egyszer Lez.
– Igazi áldás, nem? – merengett az elnök. – Oda megy, ahova küldjük. S profi: a lelkészképző teljes anyaga ott van a fejében, és nem úgy, mint a magukéban, hogy szigorlat után egyből elfelejtik, hanem mindenre emlékszik. És úgy viselkedik, ahogy viselkednie kell. Keresztyén módra. Még ha akarná, se tudná megszegni a Tízparancsolatot, hiszen arra van beprogramozva, hogy megtartsa. Ideális lelkész. Akire mindig is vártunk.”

A történetet olvasva mi is elmerenghetünk, milyen is az ideális lelkész, az ideális keresztyén, az ideális ember. S ahogy egyre inkább belelátunk a Jupiterrendszeri Uniált Protestáns Egyházak hétköznapjaiba, időnként felszisszenünk, máskor meg felnevetünk, de annyi biztos, hogy egyre kevésbé tudjuk letenni a könyvet. A történet főhőse Lez atya, a sikeres lelkipásztor, akinek a prón gyakorlati képzését kellene befejeznie, ám valójában ő kap leckét gyakorlati keresztyénségből. Miután megjárja a „poklot” – a kulturált Europa holdról a peremterületnek számító Io hold bányászvidékére kerül –, komfortos hitének felszínességével is szembesülni kénytelen. Olvasás közben pedig rájöhetünk, hogy már nem is a Jupiterrendszerben, hanem a Földön járunk, s nem a távoli jövőben, hanem napjainkban.

Gyémántszikrák - novellák

Gyémántszikrák – novellák

Gyémántszikrák

A kristály, a gyémántkristály sötétben hideg, üres, csak akkor világít, ha fény esik rá. Ilyenkor ezer irányba szórja a fényt, s mintha belülről világítana… A kötet novellái ilyen emberekről szólnak. Akik világítanak egy fájdalmasan szegény, elárvult világban, mert fény hullott rájuk. S akik, miután megismerték a magát Szeretetnek nevező Isten Fiát, immár belülről világítanak.