Karácsonyi memóriajáték

Karácsonyi memóriajáték

Bibliai memóriajáték 5–8 éveseknek

Klasszikus memóriakártya, 24 képpárral, csak képekkel. A képek a karácsonyi történet egy-egy mozzanatát ábrázolják. Óvodások és kisiskolások kedvelt játéka.

Én már nagy vagyok

Én már nagy vagyok

Én már nagy vagyok

Egy három éves kislány mesél

Sok kis apró, hétköznapi mozzanat egy három éves kislány és családja életéből – gyerekszemmel. A füzet rajzos képi világa is ezt sugározza.

Sírjanak a papok

Sírjanak a papok

Sírjanak a papok

„A tornác és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, óh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtunk a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol lakik az ő Istenök?” (Jóel 2,17)

Mozaikok egy református lelkipásztor életéből, akinek életútja egy bánáti faluból a főállású missziói szolgálaton át vezetett, Sárbogárd, a dunántúli kisváros parókiájára. Evangelizációs, lelkigondozói szolgálata sokak számára vált életet megújító áldássá. A mozaikokból nem csupán élete, szolgálata, de a kor személyes vetülete is kirajzolódik.
Az életírás német fordításban is megjelent Lasst die Priester weinen címmel.

Az Ő nevéért...

Az Ő nevéért…

Az Ő nevéért...

A XX. szd-i magyar protestáns egyházi ébredés sajátos színfoltját képezi a zsidóüldözések idején keresztyénné lett evangelizátorok tevékenysége. Hajós Mária (Médi), a II. vh. előestéjén keresztyén hitre jutott fiatalasszony angol nyelvi magánóráin számos később jeles személyiség került kapcsolatba a keresztyénséggel. Férjével, Hajós Emillel együtt részt vett a Jó Pásztor misszió zsidómentő munkájában, majd a háború után árva gyerekeknek működtettek egy egyházi otthont. Férje halála (1959) után Németországban, majd Amerikában lett neves evangelizátor.

„Amikor Isten lepergette lelki szemeim előtt életem eseményeit, mint valami filmet, olyan élethelyzetek is elém kerültek, amelyek mélyen megrendítettek. »Uram, mindezt nem teregethetem ki ilyen egyszerűen!« – támadt föl bennem az ellenkezés. De meg kellett értenem, hogy senki nem tud ezen a világon annyi gyöngédséggel és mégis olyan határozottan meggyőzni, mint az Úr maga, aki látja azokat is, akiket egy másik ember életében tetten érhető cselekedetei révén kíván bátorítani és új hitbeli lépésekre elhívni. Életem történetében nem én vagyok tehát elsősorban az, aki az olvasó figyelmét megérdemli, hanem maga Isten, aki életemet alakította. Nem csoda hát, hogy e könyv írását a szó szoros értelmében a »meghalás« folyamataként éltem át. Szabályszerűen meg kellett küzdenem belső, emberi ellenállásommal. De az Úr csodálatosan győzelemre vezetett ebben a küzdelemben is.”

A Lélek sodrában

A Lélek sodrában

A Lélek sodrában

Józan László élete és munkássága

Józan László már fiatal lelkészként konferenciatelepet szervezett, majd a Missziói Munkaközösség Evangelizációs Munkaágának vezetője lett a Református Egyházban. Szolgálata révén indult be országos szinten az evangelizációs mozgalom. Missziói munkáját a meghurcoltatás éveiben sem adta fel: gyülekezetében ébredés indult, majd a karizmatikus mozgalom jelentős egyéniségévé lett.

„Lehettek a magyar református egyház életében a XX. században nagyobb teológusok, jelesebb egyházkormányzók, figyelemreméltóbb egyházpolitikusok, többarcú ébredési emberek; de olyan – egyértelműen az igéért és egyházáért élő, szolgáló, tanuló és tanító, harcoló alakja nem igen volt, mint Józan László, aki emellett nem volt azért utolsó teológusnak sem, egyházkormányzónak sem, egyházpolitikusnak sem és az állandó növekedést munkáló ébredési embernek sem.”
Veresegyházi László

Szabó Imre

Szabó Imre

Szabó Imre

A Budapesti Református Egyházmegye első esperese

Szabó Imre volt 1932-től az újonnan alakult Budapesti Református Egyházmegye első esperese. Gyülekezeteket hozott létre, templomok, iskolák építésére teremtette elő a pénzt, megelevenítette a presbiteri, diakóniai szolgálatot, az ifjúsági és gyermekmissziót. A háborúban és a háború után is segített, akinek tudott, még „száműzetése” helyén, a szabolcsi Bujban is. 1951-ben ugyanis lemondatták esperesi tisztségéről, s ’52-től Buj község lelkipásztora lett, 1955-ben bekövetkezett haláláig. „Ezt írja naplójában: »Oh, bár Isten adna erőt nekem is és sokaknak az ő akarata megértésére és lelket az engedelmességre; mert mindennek titka az engedelmesség. Nem a töprengés – hanem az engedelmesség.« …Engedelmes akart lenni Isten Igéje iránt. Ezért ragadta meg Isten Szent Lelke, ezért kapott a gyakorlati építő munkára lelki ajándékot. Hogy tudjon egész életén keresztül szeretni, szolgálni, építeni, alkotni.” Draskóczy István

Szőlőben - versek

Szőlőben – versek

Szőlőben

Győri József egész életében Krisztust szolgálta. Tette ezt a szószéken és családjában, környezetében egyaránt. Istentől kapott tálentumait is Isten szolgálatába kívánta állítani, így verseinek java része alkalmi vers, vagy valamely bibliai történet átdolgozása szavalókórusra. A verskönyv kiválóan alkalmas tehát a gyülekezeti munka megsegítésére, ünnepeink, gyülekezeti alkalmaink gazdagítására. De nemcsak gyakorlati, hanem lelki haszna is lehet e kötet forgatásának, hiszen a versekben megjelenik az Istennek szentelt élet sok nehézsége és öröme, végső soron gyümölcse.

„Itt mindig vágni kell…
Már az oltáshoz vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és jó termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.”
Szőlőben (részlet)