Hamarosan…

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kód

Dan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a belőle készült film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra, s néhány fiatal beszélgetésébe, vitájába szőve keresi a választ. Történelmi bizonyítékok alapján különbözteti meg a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.
Josh McDowell író és nemzetközileg ismert előadó. A Talbot Teológiai Szemináriumon szerzett diplomát. Szerzőként és társszerzőként több mint száz könyvet jegyez. Legnépszerűbb könyvei közül magyarul is megjelent a Több mint ács; Neked milyen szerelem kell?; Bizonyítékok a keresztyén hit mellett; s a legutóbb megjelent Az apai kapcsolat.

Zakariás és Erzsébet

Zakariás és Erzsébet

Zakariás és ErzsébetAz „Így szól hozzám a Biblia” sorozat kis füzeteit a holland festőművész, illusztrátor, Kees de Kort képi világa fogja egységbe, mintegy a kép nyelvén mesélve el a történeteket. Magával ragadó ez a képi világ, megérinti, bevonja az olvasót, legyen az felnőtt vagy gyermek. Nem megszépített, „europid” környezetet és figurákat teremt a művész, hanem valóban Jézus kortársainak érezhetjük magunkat a sok héber karakter láttán. Így lesz világképe igazán bibliai, ugyanakkor a ma emberének szóló. A szöveg is követi a bibliai s egyben mai látásmódot: tömören, lényegre törően mondja el a történeteket, hűen a bibliai szöveghez, mégis alkalmazkodva a gyerekek befogadói szintjéhez. Nem gügyög, hanem egyszerűen, tisztán szólal meg – puritánul. S aki követni szeretné az eredeti bibliai történeteket, azt is megteheti: a füzetek végén a protestáns új fordítású Biblia tolmácsolásában olvashatja el őket.

Zákeus

Zákeus

ZákeusAz „Így szól hozzám a Biblia” sorozat kis füzeteit a holland festőművész, illusztrátor, Kees de Kort képi világa fogja egységbe, mintegy a kép nyelvén mesélve el a történeteket. Magával ragadó ez a képi világ, megérinti, bevonja az olvasót, legyen az felnőtt vagy gyermek. Nem megszépített, „europid” környezetet és figurákat teremt a művész, hanem valóban Jézus kortársainak érezhetjük magunkat a sok héber karakter láttán. Így lesz világképe igazán bibliai, ugyanakkor a ma emberének szóló. A szöveg is követi a bibliai s egyben mai látásmódot: tömören, lényegre törően mondja el a történeteket, hűen a bibliai szöveghez, mégis alkalmazkodva a gyerekek befogadói szintjéhez. Nem gügyög, hanem egyszerűen, tisztán szólal meg – puritánul. S aki követni szeretné az eredeti bibliai történeteket, azt is megteheti: a füzetek végén a protestáns új fordítású Biblia tolmácsolásában olvashatja el őket.

A Lélek sodrában

A Lélek sodrában

A Lélek sodrában

Józan László élete és munkássága

Józan László már fiatal lelkészként konferenciatelepet szervezett, majd a Missziói Munkaközösség Evangelizációs Munkaágának vezetője lett a Református Egyházban. Szolgálata révén indult be országos szinten az evangelizációs mozgalom. Missziói munkáját a meghurcoltatás éveiben sem adta fel: gyülekezetében ébredés indult, majd a karizmatikus mozgalom jelentős egyéniségévé lett.

„Lehettek a magyar református egyház életében a XX. században nagyobb teológusok, jelesebb egyházkormányzók, figyelemreméltóbb egyházpolitikusok, többarcú ébredési emberek; de olyan – egyértelműen az igéért és egyházáért élő, szolgáló, tanuló és tanító, harcoló alakja nem igen volt, mint Józan László, aki emellett nem volt azért utolsó teológusnak sem, egyházkormányzónak sem, egyházpolitikusnak sem és az állandó növekedést munkáló ébredési embernek sem.”
Veresegyházi László

Az Ő nevéért...

Az Ő nevéért…

Az Ő nevéért...

A XX. szd-i magyar protestáns egyházi ébredés sajátos színfoltját képezi a zsidóüldözések idején keresztyénné lett evangelizátorok tevékenysége. Hajós Mária (Médi), a II. vh. előestéjén keresztyén hitre jutott fiatalasszony angol nyelvi magánóráin számos később jeles személyiség került kapcsolatba a keresztyénséggel. Férjével, Hajós Emillel együtt részt vett a Jó Pásztor misszió zsidómentő munkájában, majd a háború után árva gyerekeknek működtettek egy egyházi otthont. Férje halála (1959) után Németországban, majd Amerikában lett neves evangelizátor.

„Amikor Isten lepergette lelki szemeim előtt életem eseményeit, mint valami filmet, olyan élethelyzetek is elém kerültek, amelyek mélyen megrendítettek. »Uram, mindezt nem teregethetem ki ilyen egyszerűen!« – támadt föl bennem az ellenkezés. De meg kellett értenem, hogy senki nem tud ezen a világon annyi gyöngédséggel és mégis olyan határozottan meggyőzni, mint az Úr maga, aki látja azokat is, akiket egy másik ember életében tetten érhető cselekedetei révén kíván bátorítani és új hitbeli lépésekre elhívni. Életem történetében nem én vagyok tehát elsősorban az, aki az olvasó figyelmét megérdemli, hanem maga Isten, aki életemet alakította. Nem csoda hát, hogy e könyv írását a szó szoros értelmében a »meghalás« folyamataként éltem át. Szabályszerűen meg kellett küzdenem belső, emberi ellenállásommal. De az Úr csodálatosan győzelemre vezetett ebben a küzdelemben is.”

Szabó Imre

Szabó Imre

Szabó Imre

Szabó Imre

A Budapesti Református Egyházmegye első esperese

Szabó Imre volt 1932-től az újonnan alakult Budapesti Református Egyházmegye első esperese. Gyülekezeteket hozott létre, templomok, iskolák építésére teremtette elő a pénzt, megelevenítette a presbiteri, diakóniai szolgálatot, az ifjúsági és gyermekmissziót. A háborúban és a háború után is segített, akinek tudott, még „száműzetése” helyén, a szabolcsi Bujban is. 1951-ben ugyanis lemondatták esperesi tisztségéről, s ’52-től Buj község lelkipásztora lett, 1955-ben bekövetkezett haláláig. „Ezt írja naplójában: »Oh, bár Isten adna erőt nekem is és sokaknak az ő akarata megértésére és lelket az engedelmességre; mert mindennek titka az engedelmesség. Nem a töprengés – hanem az engedelmesség.« …Engedelmes akart lenni Isten Igéje iránt. Ezért ragadta meg Isten Szent Lelke, ezért kapott a gyakorlati építő munkára lelki ajándékot. Hogy tudjon egész életén keresztül szeretni, szolgálni, építeni, alkotni.” Draskóczy István

Elég néked az én kegyelmem...

Elég néked az én kegyelmem…

Elég néked az én kegyelmem...

Elég néked az én kegyelmem…

Damásdi Dénesné:

Egy református lelkipásztor szolgálatának első és utolsó tíz éve

Damásdi Dénes református lelkipásztor a Kiskunfélegyházi Egyesült Protestáns Egyház (református-evangélikus gyülekezet) lelkésze volt tíz éven keresztül, tragikus haláláig. Ezalatt fáradhatatlanul tett-vett, szervezett, országhatárokon is átnyúló diakóniai és könyvmissziói munkát végzett, ő indította el a Parakletos Könyterjesztő és Könyvkiadó Szolgálatot. Ám nemcsak e sokféle tevékenységgel vívott ki tiszteletet magának, hanem ahogyan élt, ahogy szeretni tudott másokat. Most sem egy száraz gyülekezettörténetet vagy életrajzot vehet kezébe az olvasó, hanem személyes vallomástételt a pótolhatatlan férjről, apáról, barátról, lelkészről, szolgatársról – özvegye, Damásdi Dénesné elengedés-történeteként.

„Nem szerette, ha nagytiszteletű úrnak szólítják. Ő mindenkinek egyszerűen csak Dénes volt, esetleg Dénes bácsi a hittanosoknak, vagy ha nagyon ragaszkodott valaki a hivatalos megszólításhoz, akkor lelkész úr. És persze katolikus városban élve, néha még Dénes atya is lett belőle.
Igen, Dénes. Róla szeretnék írni, ami nekem, aki a legközelebb álltam hozzá, nem is olyan egyszerű feladat. Sokáig gondolkodtam, hogyan is kezdjek hozzá: írjak gyülekezet-történetet, életrajzot, vagy csak az emlékeket gyűjtsem össze? Aztán rájöttem, hogy ilyen közelről nem tudok tárgyilagos lenni, s hogy egy-egy beszélgetés- vagy prédikációtöredék, egy-egy villanásnyi betekintés személyes életébe talán többet megmutat abból, ki is volt ő valójában, mint a száraz adatok vagy tények. Személyében és életében úgy összeolvadt a gyülekezet, a szolgálat, a család, hogy egyikről sem lehet szólni a másik nélkül.” Damásdi Dénesné