Fogás a neten – mobil füzetek 5.

Fogás a neten

Mit tesz apa, mikor számítógépükön a világháló szexalbumaiból talál képeket, méghozzá jó sokat? Előveszi „kalózkodó” kamasz fiát, Balit, de valahogy neki se esik jól a büntetés. Érzi, a köztük levő bizalomkapcsolatot kell(ene) megújítania. De hogyan? Nincs rá recept. Minden apa és fia között máson múlik, másként dől el a dolog. Szőczi János érzékeny derűvel ír le egy ilyen megújulást. A mobil-sorozat új füzetét ezért most fiúknak és apáiknak ajánljuk.

Mobil füzetek sorozat:

Olyan történeteket kívánunk közreadni, amelyek a mai tizenévesek problémáira keresik a bibliai választ, a fiatalok érzés- és gondolatvilágából indulnak ki, saját nyelvükön szólítják meg őket, hogy ne csak kívülről, hanem belülről, lélekben is „mobilak” lehessenek.

Választ keres a Da Vinci-kód

Választ keres a Da Vinci-kódDan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a belőle készült film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra, s néhány fiatal beszélgetésébe, vitájába szőve keresi a választ. Történelmi bizonyítékok alapján különbözteti meg a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.
Josh McDowell író és nemzetközileg ismert előadó. A Talbot Teológiai Szemináriumon szerzett diplomát. Szerzőként és társszerzőként több mint száz könyvet jegyez. Legnépszerűbb könyvei közül magyarul is megjelent a Több mint ács; Neked milyen szerelem kell?; Bizonyítékok a keresztyén hit mellett; s a legutóbb megjelent Az apai kapcsolat.

Tábori szentfazék

Tábori szentfazékEgy kezdő táborvezető viszontagságai

Cs. Szabó Sándor ifjúsági kisregénye egy keresztyén gyermektáborba invitál bennünket, amit ifisek vezetnek. Ez már önmagában is elég probléma, játék és humor forrása, s a szerző igyekszik is élni a helyzet adta lehetőséggel: aki kezébe veszi, nehezen tudja letenni a könyvet. Mert a sok kacagás mellett könnyen magára ismer ebben a csetlő-botló, eleven világban.

Ahol nem a megtértek számával lehet mérni az Úr jelenlétét – bár ebben sincs hiány –, hanem a békesség/megbékélés, öröm mértéke szerint, miközben nem áll meg az élet. „Az évek során kialakult szokás szerint a gyülekezeti gyerektábor kora délután kezdődött a parókia előtti téren. Sok szülő érkezett kocsival, s bár soha nem szerveztük meg előre az utazást, valahogy mindig kikerült mindenki a jó harminc kilométer távolságra levő táborhelyre. Mindenesetre a parkoló egy bő órára vidám, zajos forgataggá vált. A gyerekek izgatottan rohangáltak, …az ifisek pedig cuccaikat, saját magukat, na meg a különféle kellékeket próbálták bekönyörögni valamelyik kocsiba. Kovács Kati saját járművel érkezett, egy kétütemű Trabanttal, de még ez a típus is akkora népszerűségnek örvendett, hogy öt jelentkező is akadt a három helyre. – Zajlik az élet – jegyezte meg Tamás bátyó…” (részlet a regényből)

Egy marék zizi

Egy marék zizi

Egy kis családregényt vagy családi kisregényt vehet kezébe az olvasó, ami egy kitárt marokban elfér, akár az a maréknyi zizi, melyet egy zizzent nap éjszakáján szór Isten tenyerébe különös imádságként Nóri, a történet főhőse. Nóri egyébként cseppet sem hősi alkat, családja és munkája között őrlődik, mint minden asszony, de ő megpróbálja mindezt szolgálatból, Istentől kapott feladatként. Csak persze nem mindig sikerül, mindig közbejön valami, egy pisis pelenka, egy ékszerteknőc, vagy egy új pihentetőprogram a számítógépen, és különben is, szegény asszonyt még a Tomi Sztár is húzza.
No meg a gyerekek, Hercegnő, akin kiütött a kamaszkor, Zsezse, akinek úgy fáj, hogy el se tudja mondani, Macó, aki már inkább hősi alkat, egyelőre Akhilleuszként, Kicsigyöngy nemkevésbé, aki életét kockáztatja a hernyó-királykisasszonyokért, hogy Koppányról, a bölővezérről ne is beszéljünk. Balázs, a férj, szintén megsokszorozódott szerepeivel küzd, mint kiadványszerkesztő, feltéve, ha helyén van a szellemi tér. A teret persze nemcsak a Szentháromság, hanem a családtagokon túl munkatársak, barátok és felebarátok alkotják, mikor milyen előjellel, de mindig egy-egy szemmel gyarapítva azt a bizonyos marék zizit, a szerző nem titkoltan saját életéből merített kiscsaládregényét.

„– És mondd csak, hogy csinálod?
Néztem a fiatalasszonyt, és válasz helyett tanácstalanul ingattam a fejem.
Hányan hányféleképpen tették már fel nekem ezt a kérdést, és soha nem tudtam válaszolni igazán.
Egy alkotó férj, öt gyerek, háztartás, meg a könyves mellett még írni is… – nem tudom, tényleg nem tudom, hogyan csinálom.
Valahogy úgy folyik nálunk is az élet, mint Niklayéknál.”
Miklya Luzsányi Mónika

PRÓN

PRÓNA programozott klóntermék

„– Keresztyén prón??? – nyögte még egyszer Lez.
– Igazi áldás, nem? – merengett az elnök. – Oda megy, ahova küldjük. S profi: a lelkészképző teljes anyaga ott van a fejében, és nem úgy, mint a magukéban, hogy szigorlat után egyből elfelejtik, hanem mindenre emlékszik. És úgy viselkedik, ahogy viselkednie kell. Keresztyén módra. Még ha akarná, se tudná megszegni a Tízparancsolatot, hiszen arra van beprogramozva, hogy megtartsa. Ideális lelkész. Akire mindig is vártunk.”

A történetet olvasva mi is elmerenghetünk, milyen is az ideális lelkész, az ideális keresztyén, az ideális ember. S ahogy egyre inkább belelátunk a Jupiterrendszeri Uniált Protestáns Egyházak hétköznapjaiba, időnként felszisszenünk, máskor meg felnevetünk, de annyi biztos, hogy egyre kevésbé tudjuk letenni a könyvet. A történet főhőse Lez atya, a sikeres lelkipásztor, akinek a prón gyakorlati képzését kellene befejeznie, ám valójában ő kap leckét gyakorlati keresztyénségből. Miután megjárja a „poklot” – a kulturált Europa holdról a peremterületnek számító Io hold bányászvidékére kerül –, komfortos hitének felszínességével is szembesülni kénytelen. Olvasás közben pedig rájöhetünk, hogy már nem is a Jupiterrendszerben, hanem a Földön járunk, s nem a távoli jövőben, hanem napjainkban.

Gyémántszikrák – novellák

Gyémántszikrák

A kristály, a gyémántkristály sötétben hideg, üres, csak akkor világít, ha fény esik rá. Ilyenkor ezer irányba szórja a fényt, s mintha belülről világítana… A kötet novellái ilyen emberekről szólnak. Akik világítanak egy fájdalmasan szegény, elárvult világban, mert fény hullott rájuk. S akik, miután megismerték a magát Szeretetnek nevező Isten Fiát, immár belülről világítanak.

Lét-Ige – versek

Lét-Ige

„Az emberi lélek honvágya az Örök Haza után – a legtömörebben így jellemezhetnénk Miklya Zsolt költői világát. A Lét-Ige verseinek írója érezhetően megszenvedett tartalomért, formáért egyaránt. De ez a szenvedés itt nem önmagába zárkózó individuális lírát teremtett, ahogy az a modernségben oly gyakran megesik, hanem missziói lelkületű vallásos költészetet. Miklya Zsolt minden szót úgy ír le, hogy tudja, a legutolsó kiejtett hangért is a Teremtőnek tartozik elszámolással. Innen írásainak szokatlan komolysága, etikai mélysége, bibliás patinája” – írja Győri L. János a kötet bevezető soraiban.
Aki kezébe veszi az igényes kivitelű könyvet, elgondolkodhat a borító és életünk törésvonalainak különös rajzolatain.

„És élek.
Határvonalak,
tördelések,
kimért sorok
és hasábok között,
a határtalan békességben.”
Szerkesztői üzenet (részlet)

Help me!

Help me!

Hogyan történhetett meg a ’80-as évek elején az angolul jól tudó, színjeles tanulóval, „gimnáziumunk büszkeségével”, hogy nem vették fel az egyetem filozófia szakára, holott a felvételin is maximálisan teljesített. A politikai mechanizmus, amely miatt az utcára került, ma már történelem. De az utca, ahol elvesztette lába alól a talajt, az önpusztító lelki folyamat, ami lázadásba, züllésbe és a rockzene őrjöngésébe hajtotta, nem sokat változott. Hány meg hány Simonnak törik ketté ma is, még fiatalon az élete, mert a körülmények, a külső és belső feltételek nem eléggé kedvezőek az emberi létezéshez?
De mi köze mindennek az ókori Gadarához, a virágzó hellén-görög városhoz, ahol s Genezáreti-tó partjáról hazatérőben Dimitrosz és Sára találkoznak, s úgy tűnik, egy életre egymásra találnak? Ahol Jézus, a rabbi meggyógyít egy tisztátalan lélektől megszállott embert, pusztulásba engedve ezzel egy egész disznónyájat. Ez nem csupán történelem?
Nem – válaszol az írónő határozottan. A két párhuzamos sors az elesett/elbukott ember Istenre utaltságát mutatja fel drámai erővel és mély empátiával, emberközelbe hozza a szenvedőt.

Segíthetek, doktornő?

Segíthetek doktornő?

Vajon miről ábrándozik Olívia, a csinos és lelkiismeretes doktornő egyetlen leánykája egy McDonald’s-ban? Mi hiányozhat neki, amikor szülei mindent biztosítanak a fejlődéséhez? És mi hiányozhat Anyának, ennek a fegyelmezett, finom modorhoz szokott úri hölgynek, vagy Apának, a tehetséges olajipari mérnöknek? Hisz látszólag mindenük megvan, pénz, jólét, kényelem, szakmai siker. Széchey Rita orvosi-írói diagnózisa halálos hiánybetegségünkről szól ebben a családregényben, s hozzá az egyetlen célravezető gyógymódról, ami vagy inkább Aki segít.

Szőlőben – versek

Szőlőben

Győri József egész életében Krisztust szolgálta. Tette ezt a szószéken és családjában, környezetében egyaránt. Istentől kapott tálentumait is Isten szolgálatába kívánta állítani, így verseinek java része alkalmi vers, vagy valamely bibliai történet átdolgozása szavalókórusra. A verskönyv kiválóan alkalmas tehát a gyülekezeti munka megsegítésére, ünnepeink, gyülekezeti alkalmaink gazdagítására. De nemcsak gyakorlati, hanem lelki haszna is lehet e kötet forgatásának, hiszen a versekben megjelenik az Istennek szentelt élet sok nehézsége és öröme, végső soron gyümölcse.

„Itt mindig vágni kell…
Már az oltáshoz vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és jó termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.”
Szőlőben (részlet)