Isten hozott, Mandulavitéz!

Isten hozott, Mandulavitéz!

Isten hozott, Mandulavitéz!I. rész: Sziromcsónakkal az Ószövetségen át
„– Szervusz, te ki vagy?
– Éber vagyok, a mandulavitéz! De te miért sírsz?
Ábelnek nem igazán akaródzott válaszolni.
– Furcsa neved van – próbálta elterelni a szót.
– Furcsa? Miért lenne furcsa?
– Sohasem hallottam még mandulavitézekről. Főleg olyanokról, akik éberek…
– Neeem? Tényleg nem? Pedig tudhatnád, hogy a mandula az a gyümölcsfa, ami a legkorábban felébred. Látod, már virágzik. Az én nemzetségem messzi időkre nyúlik vissza, és mindig is Éber volt a nevünk.”

Ábel már nagy fiú. Néha azért még sírva fakad, és gyakran bajba kerül. Ilyenkor megjelenik mandulavitéz, mandulavirág szirmán érkezik, mintha csónakon siklana, hiszen picurka legény, nincs tán egy centi sem. Mégis, mindig tudja, mit kell mondani Ábelnek, hogy bátorítsa, vagy helyes döntésre vezesse. A mese képzeletbeli világa fonódik így egybe Ábel mindennapi életével és a bibliai történetek üzenetével. Éber, a kis üzenethordozó mindig ott és úgy szólal meg, hogy Ábel szívét megérinti, és teljesebb valóságismeretre segíti. A szerző írói leleménye, hogy az irodalmi élményt keltő és a tanító szöveg szinte észrevétlenül, magától értetődően fonódik egybe. Ábel és Éber történeteit olvashatja gyerek és felnőtt, különálló történetekként, de folyamatos regényként is. Sőt, áhítatok, hittanos, gyermek-istentiszteleti alkalmak vezérfonala is lehet. A „mandulakönyv” első része az ószövetség történetei között kalauzolja végig olvasóit. Az előkészületben lévő második rész történetei pedig újszövetségi párhuzamokra épülnek. Az egész sorozat hétről hétre a Reformátusok Lapja hasábjain jelent meg először.

Isten veled, mandulavitéz!

Isten veled, mandulavitéz!

Isten veled, mandulavitéz!Újszövetség két keréken

Ábel és a mandulavitéz története nem ért véget advent első vasárnapján, hiszen még csak akkor kezdődik igazán. Az ószövetség után az újszövetség világába vezet a mandulakönyv második része, ahol Jézus élete jelenti a bibliai párhuzamot: karácsonytól a pünkösdi eseményekig jutunk. Ábel és Éber mellett most válik igazán főszereplővé Kisdara, aki a Csengery téren van otthon, a BMX-es fiúk között. Az, hogy a kisifiben új otthont talál, nem szakítja el a régitől. Sőt! Izgalmas küzdelem kezdődik a Csengery tériekért, kerékpárversennyel és pályaépítéssel, bukással és győzelemmel, amiben Márkóbá és a mandulavitéz egyaránt segít. „A mi nemzetségünk éppen azért született, hogy segítse a kicsiket, a gyengéket kitartani Isten mellett. Mandulavirág-csónakunk odavisz minket mindig, ahol legnagyobb a szükség, ahol egy jó szó, egy okos ötlet életet menthet. Így járjuk a világot.” – mondja magáról a mandulavitéz. Milyen érdekes! Ezt Jézus bármelyik tanítványa elmondhatja. Csak a sziromcsónakot kell valami másra kicserélni – mondjuk egy BMX-kerékpárra.

Boldog karácsonyt, Rózmari!

Boldog karácsonyt, Rózmari!

Boldog karácsonyt, Rózmari!

„Petti apukájának felemás a zoknija. Ezt onnan tudom, hogy csütörtökön tíz percet hasaltam a szobájában az ágya alatt, az apukája pedig az ágy melletti széken ült. Az egyik zokni szürke volt bordó csíkokkal, a másik pedig csak úgy minta nélkül szürke. Egész jól illettek egymáshoz. Néha én is felemásban megyek, amikor tükörikreset játszunk Hangával. De szerintem Petti apukája most is csak sietett, mint mindig.”

Így kezdődik a „Kockás Napló”, amit Csenge Rosemarynak, Mami svájci barátnőjének ír, hogy nyaralás előtt jobban megismerhesse az ikreket: őt és Hangát. Aztán úgy belejön az írásba, hogy már nemcsak Rosemary a címzett, hanem minden Olvasó, aki kíváncsi egy „színes” kamaszlány, és családja, barátai történetére. Csenge és Hanga életéből közel másfél év bontakozik ki előttünk, napló-regény formájában, érzékeny kamasznyelven megfogalmazva. Egy keresztény család megküzdött és megélt hite kerül így hétköznapi közelségbe, Széchey Rita írói, anyai és orvosi látásmódjának köszönhetően.

Az Angliában bejegyzett „4H” (Helping HIS Hungarian Heroes, vagy egyszerűen Magyar Misszió) magyar keresztény írók számára kiírt pályázatán a Boldog karácsonyt, Rózmari! volt az egyik díjnyertes mű. A regény kiadását a „4H” támogatta.

Apati szövetsége

Apati szövetsége

Apati szövetsége

„Simonfit mindenki utálta a suliban, ez tiszta sor.
Senki sem gondolkodott rajta, hogy miért, a Simonfit utálni kellett és kész. Már a neve is. Simonfi Alpár Attila.”
Vagyis Apati, aki körül hirtelen egy komoly kapcsolatrendszer bontakozik ki. Apati Szövetsége.
A kisregény azzal kezdődik, hogy Apati akcióhőst játszik, egyedül. Ám a fiú magányos játékából rövidesen valódi, életet kockáztató, sőt életet, életeket megváltoztató kaland lesz. A Tolkient idéző Gyűrűk urás játékban már társai is vannak Apatinak, és a gyűrűből nemsokára CD, Mórija barlangjaiból város alatti csatornarendszer lesz, de kicsengése a harcnak ugyanaz: a jó győzelme a rossz, a gyengéé az erős, az egymást szeretőké a hatalomra törők felett. A győzelem egy apa „visszaszerzése” a fia és a családja számára. S hogy az apa, Simonfi Attila hogy tudja elengedni a „hatalom gyűrűjét”? A válaszért érdemes az olvasás kalandjára vállalkozni a felnőtteknek is.

Ezüstszín fonál

Ezüstszín fonál

Ezüstszín fonál

Akár gyerek vagy, akár felnőtt, könnyen lehet, hogy te is akartál már „Dúdolgatni halkan / símogatni szépen / ringatózni ölben / nyújtózkodni szélben / kuporogni hóban / melegedni télben / elterülni földön / Isten tenyerében.” Ilyen dúdolgató útra hívunk most ezzel a verseskötettel, melyben a szavak, mondatok ritmusával együtt ringatózhatsz, nyújtózkodhatsz, növekedhetsz te magad is Isten oltalma alatt.
Miklya Zsolt az emberi lét csodáját a gyerekek elementáris örömével éli, és adja tovább. A Kertek ciklusban a teremtett világ ünnepét, a Dúdolóban a játék csodáját és az emberi, családi kapcsolatok melegét, míg a Pásztorének ciklusban Isten szeretetét énekeli meg. Kállai Nagy Krisztina kedves grafikái teszik teljessé a költő által tükrözött világot, vonalaiban, tónusaiban, színeiben, az oldalpárok kompozícióiban többlettartalommal ruházva fel a dúdolgatásra szánt verseket.

Csili

Csili

Csili

Miklya Luzsányi Mónika első ifjúsági regénye, a Csili lassan klasszikusnak számít, egy nemzedék nőtt fel azóta, hogy először olvashatta. Ám azóta sem kopott meg a történetek aktualitása, kamaszos bája, s az irántuk tanúsított érdeklődés. A könyv megújult formában, érettebb szöveggel, de a régi tartalommal várja olvasóit.
Csili – aki igazából Csilla – egy mai magyar városban éli hétköznapjait. Megtörténik vele mindaz, ami egy mai gyerekkel megtörténhet. Arról szól a könyv, hogyan érti és éli meg a Biblia igéit élete kis és nagy eseményei között. Amikor rossz jegyet kap, s a barátai cserbenhagyják. Mikor meghal a nagymama, s úgy érzi, fejére szakad a világ. Hogyan szembesül a szegénységgel, árvasággal, kitaszítottsággal, hogy élnek közöttünk fogyatékos emberek, hogy a tévé, a sajtó ufójelenségekről tudósít? Mi történik, amikor az oly rég várt kistestvér megszületik, s valójában nem is olyan, amilyennek ő elképzelte? Hogyan tapasztalja meg ez a szeleburdi kislány Jézus szeretetét, a legnagyobb szeretetet? S vajon hogyan lesz a csípős nyelvű Csiliből Csilla?

A nyomtatott könyv már elfogyott, de e-book formátumban még kapható.