A kristály, a gyémántkristály sötétben hideg, üres, csak akkor világít, ha fény esik rá. Ilyenkor ezer irányba szórja a fényt, s mintha belülről világítana… A kötet novellái ilyen emberekről szólnak. Akik világítanak egy fájdalmasan szegény, elárvult világban, mert fény hullott rájuk. S akik, miután megismerték a magát Szeretetnek nevező Isten Fiát, immár belülről világítanak.
„Az emberi lélek honvágya az Örök Haza után – a legtömörebben így jellemezhetnénk Miklya Zsolt költői világát. A Lét-Ige verseinek írója érezhetően megszenvedett tartalomért, formáért egyaránt. De ez a szenvedés itt nem önmagába zárkózó individuális lírát teremtett, ahogy az a modernségben oly gyakran megesik, hanem missziói lelkületű vallásos költészetet. Miklya Zsolt minden szót úgy ír le, hogy tudja, a legutolsó kiejtett hangért is a Teremtőnek tartozik elszámolással. Innen írásainak szokatlan komolysága, etikai mélysége, bibliás patinája” – írja Győri L. János a kötet bevezető soraiban.
Aki kezébe veszi az igényes kivitelű könyvet, elgondolkodhat a borító és életünk törésvonalainak különös rajzolatain.
„És élek.
Határvonalak,
tördelések,
kimért sorok
és hasábok között,
a határtalan békességben.”
Szerkesztői üzenet (részlet)
Hogyan történhetett meg a ’80-as évek elején az angolul jól tudó, színjeles tanulóval, „gimnáziumunk büszkeségével”, hogy nem vették fel az egyetem filozófia szakára, holott a felvételin is maximálisan teljesített. A politikai mechanizmus, amely miatt az utcára került, ma már történelem. De az utca, ahol elvesztette lába alól a talajt, az önpusztító lelki folyamat, ami lázadásba, züllésbe és a rockzene őrjöngésébe hajtotta, nem sokat változott. Hány meg hány Simonnak törik ketté ma is, még fiatalon az élete, mert a körülmények, a külső és belső feltételek nem eléggé kedvezőek az emberi létezéshez?
De mi köze mindennek az ókori Gadarához, a virágzó hellén-görög városhoz, ahol s Genezáreti-tó partjáról hazatérőben Dimitrosz és Sára találkoznak, s úgy tűnik, egy életre egymásra találnak? Ahol Jézus, a rabbi meggyógyít egy tisztátalan lélektől megszállott embert, pusztulásba engedve ezzel egy egész disznónyájat. Ez nem csupán történelem?
Nem – válaszol az írónő határozottan. A két párhuzamos sors az elesett/elbukott ember Istenre utaltságát mutatja fel drámai erővel és mély empátiával, emberközelbe hozza a szenvedőt.
Vajon miről ábrándozik Olívia, a csinos és lelkiismeretes doktornő egyetlen leánykája egy McDonald’s-ban? Mi hiányozhat neki, amikor szülei mindent biztosítanak a fejlődéséhez? És mi hiányozhat Anyának, ennek a fegyelmezett, finom modorhoz szokott úri hölgynek, vagy Apának, a tehetséges olajipari mérnöknek? Hisz látszólag mindenük megvan, pénz, jólét, kényelem, szakmai siker. Széchey Rita orvosi-írói diagnózisa halálos hiánybetegségünkről szól ebben a családregényben, s hozzá az egyetlen célravezető gyógymódról, ami vagy inkább Aki segít.
A régi grund, amiért még meghalni is érdemes volt, ma már nem létezik. Helyébe lakótelepek nőttek, a Bokák, Nemecsekek unokái, dédunokái ma már paneltömbök között élnek. Keresik a talpalatnyi helyet, ha kell, a garázs tetején, ahol biztosan megvethetnék a lábukat.
Vajon mi lesz velük? Mivé váltak és válnak azok az emberi értékek, amelyek még a Pál utcaiakat jellemezték? Van-e kiút, létezik-e elfogadható életlehetőség az utódok számára? Ki tudnak-e találni panelvilágunk útvesztőiből, hogy végre otthonra leljenek?
Gyerekekről szól ez a kisregény, de nem elsősorban gyerekeknek. A lakótelepen felnövekvő kiskamaszok problémáit tárja elénk nagy empátiával és felelősségérzettel. Ezért azokat a fiatalokat és felnőtteket kívánja megszólítani, akik felelősek a srácokért, a paneltömbök között.
Miklya Luzsányi Mónika első ifjúsági regénye, a Csili lassan klasszikusnak számít, egy nemzedék nőtt fel azóta, hogy először olvashatta. Ám azóta sem kopott meg a történetek aktualitása, kamaszos bája, s az irántuk tanúsított érdeklődés. A könyv megújult formában, érettebb szöveggel, de a régi tartalommal várja olvasóit.
Csili – aki igazából Csilla – egy mai magyar városban éli hétköznapjait. Megtörténik vele mindaz, ami egy mai gyerekkel megtörténhet. Arról szól a könyv, hogyan érti és éli meg a Biblia igéit élete kis és nagy eseményei között. Amikor rossz jegyet kap, s a barátai cserbenhagyják. Mikor meghal a nagymama, s úgy érzi, fejére szakad a világ. Hogyan szembesül a szegénységgel, árvasággal, kitaszítottsággal, hogy élnek közöttünk fogyatékos emberek, hogy a tévé, a sajtó ufójelenségekről tudósít? Mi történik, amikor az oly rég várt kistestvér megszületik, s valójában nem is olyan, amilyennek ő elképzelte? Hogyan tapasztalja meg ez a szeleburdi kislány Jézus szeretetét, a legnagyobb szeretetet? S vajon hogyan lesz a csípős nyelvű Csiliből Csilla?
A nyomtatott könyv már elfogyott, de e-book formátumban még kapható.
Győri József egész életében Krisztust szolgálta. Tette ezt a szószéken és családjában, környezetében egyaránt. Istentől kapott tálentumait is Isten szolgálatába kívánta állítani, így verseinek java része alkalmi vers, vagy valamely bibliai történet átdolgozása szavalókórusra. A verskönyv kiválóan alkalmas tehát a gyülekezeti munka megsegítésére, ünnepeink, gyülekezeti alkalmaink gazdagítására. De nemcsak gyakorlati, hanem lelki haszna is lehet e kötet forgatásának, hiszen a versekben megjelenik az Istennek szentelt élet sok nehézsége és öröme, végső soron gyümölcse.
„Itt mindig vágni kell…
Már az oltáshoz vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és jó termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.”
Szőlőben (részlet)