Hogyan történhetett meg a ’80-as évek elején az angolul jól tudó, színjeles tanulóval, „gimnáziumunk büszkeségével”, hogy nem vették fel az egyetem filozófia szakára, holott a felvételin is maximálisan teljesített. A politikai mechanizmus, amely miatt az utcára került, ma már történelem. De az utca, ahol elvesztette lába alól a talajt, az önpusztító lelki folyamat, ami lázadásba, züllésbe és a rockzene őrjöngésébe hajtotta, nem sokat változott. Hány meg hány Simonnak törik ketté ma is, még fiatalon az élete, mert a körülmények, a külső és belső feltételek nem eléggé kedvezőek az emberi létezéshez?
De mi köze mindennek az ókori Gadarához, a virágzó hellén-görög városhoz, ahol s Genezáreti-tó partjáról hazatérőben Dimitrosz és Sára találkoznak, s úgy tűnik, egy életre egymásra találnak? Ahol Jézus, a rabbi meggyógyít egy tisztátalan lélektől megszállott embert, pusztulásba engedve ezzel egy egész disznónyájat. Ez nem csupán történelem?
Nem – válaszol az írónő határozottan. A két párhuzamos sors az elesett/elbukott ember Istenre utaltságát mutatja fel drámai erővel és mély empátiával, emberközelbe hozza a szenvedőt.