Benkő István rákospalotai lelkipásztor élete

Századunk első felében az Úr Isten nagyhatású igehirdetőkkel áldotta meg a magyar reformátusságot, közéjük tartozott Benkő István is, a Pestkörnyéki Egyházmegye első esperese. A kötet elején Benkő István tárgyilagos önéletrajzában felvillannak élete kulcseseményei, melyek részletesebb kibontására a további írások vállalkoznak. Ravasz László elsősorban a teológus Benkővel foglalkozik, Deme László a közös edinbourgh-i diákévre emlékezik, majd Patay László a szolgálattevőt, Boross Géza az igehirdető lelkészt, Ecsedy Aladár az énekfordítót és dallamszerzőt mutatja be. „Benkő István az Isten mélységeit vizsgáló lelkek közé tartozott. …lélegzetelállító módon tudott beszélni! Jól emlékszem, egy alkalommal a Kálvin téri gyülekezet termében kétórás előadást tartott – úgy, hogy moccanást sem lehetett hallani. Gondolatainak mélységével és szellemének szárnyalásával túlragadott bennünket az élet és a halál határain. Külön helyet foglalt el az akkori nagy igehirdetők között is.

Az itt következő megemlékezések érintik ugyan ritka személyiségét és lelkiségét, de mélyebbre nem mennek, noha Hamza András egyenesen a modern magyar kálvinista miszticizmus Anselmusának nevezi őt. Benkő István felfedezése tehát még hátra van. Ez a szerény kötet nemcsak emlékének a megőrzését kívánja szolgálni, hanem a kutatók figyelmét is fel akarja hívni arra a páratlan kincsre, ami irodalmi hagyatékában rejlik.” Szabó Imre